Hamis gyémántok 3 generációja

A hamisítvány mindig azt másolja, amit az adott kor bizonyítéknak tekint

A drágakövek utánzása szinte egyidős azzal, hogy az ember ritkaságot, értéket és társadalmi rangot kezdett társítani bizonyos anyagokhoz. Már az ókori Egyiptomban, Mezopotámiában és Kínában is készítettek üvegből vagy más könnyebben hozzáférhető anyagokból olyan tárgyakat, amelyek megjelenésükben értékes kövekre emlékeztettek. Az alkalmazott technikák azóta alapvetően megváltoztak, a mögöttük álló motiváció azonban meglepően állandó maradt: előállítani a ritkaság látszatát anélkül, hogy annak valódi ritkaságával és értékével rendelkezne az adott tárgy.

Ez a jelenség ma is jelen van, csak modernebb formában. A laboratóriumban növesztett gyémánt például optikai és fizikai tulajdonságaiban rendkívül közel állhat a természetes gyémánthoz, miközben ritkasága és keletkezéstörténete alapvetően eltér attól. Éppen ezért a modern gemmológiában egyre kevésbé elegendő azt megállapítani, hogy valami gyémánt-e. A valódi kérdés ma már az, hogy milyen eredetű, milyen kezeléseken esett át, és valóban ahhoz a dokumentációhoz tartozik-e, amellyel értékesítik.

A hamis gyémántok első generációja

A gyémántutánzatok első generációjába azok a kövek tartoznak, amelyek megjelenésükben hasonlítottak a gyémántra, de számos fizikai és optikai tulajdonságukban eltértek tőle. Ilyen volt többek között a cirkon, a színtelen zafír, hegyikristály, topáz, üveg, majd a 20. század különböző ipari kristályai. Ennek a generációnak a közös vonása, hogy a hasonlóság elsősorban optikai. Az anyagok keménysége, sűrűsége eltér a gyémántétól.

Ezek nagy részét ma már viszonylag könnyű felismerni, mert a kézi teszterek (amelyekkel szinte minden magyar ékszerbolt is rendelkezik) könnyen azonosítják ezeket.

A második generáció

A második generációt a HPHT vagy CVD eljárással készült szintetikus gyémántok jelentik, amelyek fizikai és optikai szempontból megegyeznek a valódi gyémántokkal, ezért azonosításuk lényegesen nehezebb feladat. Számos kézi teszter ígér megoldást ezek felismerésére, azonban a gyakorlatban ezek sokszor gyenge pontossággal működnek. A valóban megbízható eredményt a fejlett screening technikák jelentik, mint például a Yehuda és az OGI termékei, amelyek már több millió forintos beruházást igényelnek, ezért jellemzően csak a szakosodott gyémántkereskedőknél érhetők el.

HPHT eljárással készült laborgyémánt kristály
HPHT gyémánt
CVD eljárással készült laborgyémánt kristályok
CVD gyémánt
Természetes gyémánt oktaéder kristály
Természetes gyémánt

A harmadik generáció

A harmadik generációt azok a különösen megtévesztő szintetikus gyémántok képviselik, amelyeket már kifejezetten a fejlettebb teszterek kijátszására optimalizáltak. Ilyen lehet például egy HPHT eljárással létrehozott gyémánt, amely utólag speciális kezelést kapott a laboratóriumi előállításra utaló jelek eltüntetésére. Ezek a kövek bizonyos esetekben a több millió forintos vizsgálóeszközöket is képesek megtéveszteni, felismerésükhöz spektroszkópiai vizsgálatra van szükség. A magyar piacon hosszú évek óta jelen vannak az ilyen típusú hamisítványok.

Ezért nincs olyan univerzális gyémántteszter, amely önmagában minden esetben biztos választ adhat. A szűrőműszer csupán egy vagy néhány tulajdonság alapján dönt, míg a CEIG laboratóriumi azonosítása több, egymást megerősítő bizonyítékot vizsgál: a növekedési szerkezetet, a gyémánttípust, a rácshibákat, a lumineszcenciát, a spektrumokat, az utókezelés nyomait, a réteghatárokat, valamint a kő és a dokumentum egyezőségét.

Kökényessy Szilárd
2026. augusztus