KÖZÉP-EURÓPAI GEMMOLÓGIAI INTÉZET
MINŐSÍTÉSI SZABÁLYZAT
Gyémántok, színes gyémántok, drágakövek és ékszerek vizsgálati és minősítési elvei
◆
4.02 verzió · Hatályos: 2026. augusztus 14-től
Nyilvános szakmai szabályzat • ceig.hu

Olvasási alapelv. A mért adat, a becslés, a screening eredménye, a minősítés és az értékbecslés eltérő bizonyító erejű fogalom. A riport minden esetben a benne szereplő korlátozásokkal együtt értelmezendő.

1Rendeltetés, hatály és fogalmi keret

A szabályzat szerepe

Jelen Minősítési Szabályzat a CEIG - Corvin Laboratórium (a továbbiakban: CEIG) által végzett gemmológiai vizsgálatok, minősítések és riportkészítés nyilvánosan vállalt szakmai elveit foglalja össze. Meghatározza a szolgáltatások határát, a vizsgálati és minősítési feltételeket, az eredmények értelmezését, valamint a kiadott riportok alkalmazásának korlátait.

A szabályzat célja nem egyetlen, minden tárgyra változtatás nélkül alkalmazandó vizsgálati sor előírása. A gyémántok, színes gyémántok, drágakövek, apró kövek, foglalt kövek és összetett ékszerek eltérő vizsgálati lehetőségeket és eltérő bizonyossági szintet kínálnak. A konkrét vizsgálati programot ezért minden esetben a tárgy anyaga, mérete, csiszolása, színe, állapota és hozzáférhetősége, valamint a megrendelésben feltett szakmai kérdés határozza meg.

Ez a dokumentum nyilvános minősítési szabályzat. Nem tartalmazza a CEIG valamennyi belső műszerkezelési utasítását, referenciaellenőrzését, munkalapját, kalibrálási és karbantartási naplóját, döntési segédletét vagy archiválási eljárását. E belső dokumentumok a következetes működést szolgálják, de nem képezik a megrendelő részére kiadott szakmai vélemény részét.

Személyi és tárgyi hatály

A szabályzat a CEIG által átvett foglalatlan vagy ékszerbe foglalt természetes gyémántokra, természetes színes gyémántokra, természetes drágakövekre, utánzatokra, mesterséges drágakőanyagokra, kőcsoportokra, apró kövekre, valamint az ezeket tartalmazó ékszerekre terjed ki. Alkalmazandó az anyagazonosításra, a természetes eredet vizsgálatára, a kimutatható kezelések értékelésére, a természetes gyémántok 4C-minősítésére, a színes gyémántok vizuális és ritkasági elemzésére, egyes smaragdok kezeltségi és földrajzi eredetvizsgálatára, a meglévő riport és a bemutatott tárgy egyezésének elemzésére, továbbá a CEIG-riportok elkészítésére.

A CEIG laboratóriumban előállított, gyémántként forgalmazott kövek minősítését és riportálását nem végzi. A jelen szabályzatban a „gyémánt” megnevezés minden esetben természetes gyémántot jelent. A természetes eredet vizsgálatakor kizárt termékre a CEIG 4C-minősítést, Genesis-értékelést vagy gyémántriportot nem ad ki.

A CEIG kizárólag azokról a tulajdonságokról tesz megállapítást, amelyek a megrendelt szolgáltatás körébe tartoznak, és az adott tárgyon felelősen vizsgálhatók. A természetes eredet rövid ellenőrzése nem foglalja magában a teljes 4C-minősítést, valamennyi kezelés kizárását, a színeredet meghatározását, az értékbecslést vagy egy korábbi riport minden adatának ellenőrzését. Polírozott gyémánt bányászati helyét a CEIG nem határozza meg.

A szabályzat a CEIG saját vizsgálataira és riportjaira vonatkozik. Amennyiben a CEIG nemzetközi laboratóriumi ügyintézést, előzetes vizsgálatot, csomagolást, szállítási vagy adminisztratív közreműködést végez, a külső laboratórium saját szabályzata, szolgáltatási feltételei és minősítési gyakorlata irányadó az általa kiadott dokumentumra.

A vizsgálat, a minősítés és a riport elhatárolása

A vizsgálat megfigyelések és mérések összessége. Ide tartozhat többek között a tömeg- és méretmérés, a mikroszkópia, az optikai tulajdonságok megfigyelése, az ultraibolya gerjesztés alatti reakció, a lumineszcencia- vagy abszorpciós spektrum felvétele, illetve egy automatikus szűrőműszer eredménye. A mérési eredmény önmagában nem minden esetben azonos a végleges szakmai következtetéssel.

A minősítés egy meghatározott tulajdonság kategóriába sorolása. Ilyen a gyémánt D–Z színfokozata, tisztasági kategóriája, csiszolási, polírozási vagy szimmetriai osztálya, illetve a fluoreszcencia intenzitásának leírása. A minősítés megfigyelési feltételekhez, összehasonlítási gyakorlathoz és szakmai döntéshez kötött; ezért a határértékhez közeli minták esetében korlátozott eltérés szakmailag lehetséges.

A riport a vizsgálat időpontjában bemutatott tárgyról, a megjelölt vizsgálati körben készült dokumentált szakmai vélemény. A riport nem tulajdonjogi igazolás, nem eredetlánc- vagy bányászati származási garancia, nem vám-, hatósági vagy bírósági bizonyítvány, és nem jelent automatikus biztosítói, aukciósházi vagy harmadik laboratóriumi elfogadást. A riportban szereplő megállapításokat kizárólag a korlátozó megjegyzésekkel és a dokumentum egészével együtt lehet értelmezni.

Az értékbecslés a gemmológiai minősítéstől elkülönülő szolgáltatás. Csak akkor része a riportnak, ha azt a megrendelés és az adott riporttípus kifejezetten tartalmazza. Az értékbecslés meghatározott értéknapon és meghatározott értékfogalom szerint készül; nem azonos vételi ajánlattal, garantált eladási árral, zálogértékkel vagy befektetési tanáccsal.

Alapfogalmak

Vizsgálati tárgy: a CEIG részére átadott foglalatlan kő, kőcsoport, ékszer, alkatrész, kapcsolódó külső riport vagy más dokumentum.
Anyagazonosítás: annak meghatározása, hogy a vizsgált tárgy természetes gyémántként, más drágakőként, utánzatként, kompozitként vagy mesterséges termékként azonosítható-e.
Gyémánt: e szabályzat alkalmazásában természetes földtani folyamatban létrejött gyémánt. A megnevezés önmagában nem igazolja, hogy a követ később nem kezelték.
Természetes eredet vizsgálata: annak ellenőrzése, hogy a vizsgált kő természetes földtani eredetű gyémántként azonosítható-e. A vizsgálat nem azonos a színeredet vagy a kezeletlenség vizsgálatával.
Kizáró eredmény: olyan döntő vizsgálati eredmény, amely alapján a tárgy nem minősíthető természetes gyémántnak. Az önmagában nem döntő screening- vagy műszereredmény nem kizáró eredmény, hanem további vizsgálatot igénylő státusz.
Utánzat vagy szimuláns: gyémánthoz vagy más drágakőhöz megjelenésében hasonló, de attól eltérő anyag. Utánzat lehet például a köbös cirkónia, a moissanit, az üveg, a színtelen zafír vagy más átlátszó anyag.
Kezelés: a kő színének, tisztaságának, tartósságának vagy megjelenésének megváltoztatására irányuló, növekedés vagy bányászat utáni emberi beavatkozás. A kezelés lehet tartós, részben tartós vagy különleges használati és tisztítási kockázattal járó.
Screening vagy szűrővizsgálat: gyors, többnyire műszeres eljárás, amely a természetes eredetre jellemző választ adó mintákat elkülöníti a további elemzést igénylőktől. A szűrőeredmény önmagában nem kezeltségi vagy színeredet-megállapítás.
Korlátozott eredmény: olyan szakmai megállapítás, amelynél a foglalat, a kis méret, a sérülés, a szennyeződés, a hozzáférés hiánya, a mérési tartomány vagy a rendelkezésre álló összehasonlító adatok miatt egy vagy több tulajdonság csak becsülhető, tartományban közölhető vagy nem határozható meg.

2Szakmai alapelvek

Függetlenség és pártatlanság

A CEIG vizsgálati eredményét nem befolyásolhatja a megrendelő személye, a tárgy feltételezett vagy kívánt értéke, az értékesítési érdek, egy korábbi kereskedői leírás, számla vagy laboratóriumi riport, illetve a megrendelő által várt fokozat. A korábbi dokumentum összehasonlítási adatként felhasználható, de nem helyettesítheti a tárgy önálló vizsgálatát.

Ha a megbízás körülményei a pártatlanságot érdemben veszélyeztetik, a vizsgálati cél megtévesztő felhasználásra utal, vagy a megrendelő a szakmai eredmény előzetes rögzítését várja el, a CEIG a megbízást korlátozhatja vagy visszautasíthatja. Ugyanez irányadó akkor is, ha a kért kijelentés a rendelkezésre álló módszerekkel nem támasztható alá.

A CEIG saját riportja nem minősül a GIA, IGI, HRD vagy más laboratórium dokumentumának, és nem állít szervezeti kapcsolatot vagy akkreditációt pusztán azért, mert nemzetközileg ismert terminológiát, összehasonlítási elveket vagy valamely gyártó eszközét alkalmazza.

Kompetencia, következetesség és visszakövethetőség

A gemmológiai következtetéshez megfelelő elméleti ismeret, gyakorlati tapasztalat, a műszerek korlátainak ismerete és a vizsgálati eredmények együttes értelmezése szükséges. A mérés végrehajtása és a mérési adat szakmai értékelése két külön feladat: az automatikusan megjelenő műszereredmény sem teszi nélkülözhetővé a megfelelő mintaelőkészítést, a vizsgálati körülmények ellenőrzését és a szükséges kontrollvizsgálatot.

Az azonos típusú vizsgálatoknál a CEIG egységes fogalomhasználatra, összehasonlítható megfigyelési feltételekre és reprodukálható döntési logikára törekszik. Ez nem azt jelenti, hogy minden mintát azonos műszersorral kell vizsgálni, hanem azt, hogy az eltérő eljárásnak szakmai indoka legyen, és a vizsgálati eredményből világosan kitűnjön a bizonyosság és a korlátozás mértéke.

A vizsgálati tárgy egyedi belső azonosítót kap. Az azonosítóhoz a szolgáltatás jellegétől függően átvételi adatok, állapotfelvétel, fényképek, mért értékek, műszeres eredmények, szakmai megjegyzések és a kiadott riport változata kapcsolódik. A visszakövethetőség célja a tárgy azonosságának, a vizsgálat terjedelmének és a döntés alapjának dokumentálása.

Több módszer együttes értékelése

A felelős gemmológiai következtetés lehetőség szerint nem egyetlen tulajdonságból, színből, zárványból vagy műszereredményből származik. A CEIG a tömeg- és méretadatokat, az optikai viselkedést, a mikroszkópos képet, az ultraibolya reakciót, a fluoreszcenciát és foszforeszcenciát, valamint a rendelkezésre álló spektroszkópiai adatokat összefüggésükben értékeli.

Az egyes módszerek bizonyító ereje nem azonos. Egy hővezetési mérés több utánzatot előszűrhet, de önmagában nem igazolja a természetes földtani eredetet. Egy jellegzetes zárvány erős bizonyíték lehet, hiánya azonban nem döntő. A fluoreszcencia- vagy foszforeszcencia-mintázat szintén csak a többi megfigyeléssel és műszeres adattal együtt értékelhető.

Ha két vagy több eredmény ellentmond egymásnak, a CEIG ellenőrzi a tárgy tisztaságát, helyzetét, hozzáférhetőségét és a műszer működési feltételeit, majd szükség szerint megismétli a mérést vagy más módszerrel egészíti ki a vizsgálatot. A kívánt eredmény kiválasztása helyett ilyenkor korlátozott megállapítás, további vizsgálati igény vagy külső laboratóriumi javaslat adható.

Tudományos óvatosság és a bizonytalanság közlése

A természetes gyémántot utánzó ipari termékek és a kezelési eljárások technológiája folyamatosan változik. Új előállítási paraméterek, kombinált kezelések, felületi bevonatok és a meglévő detektálási küszöbökhöz igazított termékek jelenhetnek meg. Emiatt a CEIG kizárólag olyan határozottságú kijelentést tesz, amelyet az adott mintán, az adott időpontban elvégzett vizsgálatok alátámasztanak.

A „kezelésre utaló jel nem volt megfigyelhető” kijelentés nem azonos minden elméletileg lehetséges kezelés kizárásával. A „természetes gyémánt” megállapítás nem jelenti automatikusan a természetes színeredetet vagy a kezeletlenséget. A „PASS” screening eredmény nem helyettesíti a külön kezeltségvizsgálatot. Ahol a rendelkezésre álló bizonyíték nem elegendő, a szakmailag helyes eredmény a bizonytalanság vagy a további vizsgálati szükséglet egyértelmű közlése.

3Átvétel, azonosítás és biztonságos kezelés

A megrendelés és a vizsgálati tárgy rögzítése

Átvételkor a CEIG rögzíti a vizsgálati tárgy típusát, darabszámát, a kért szolgáltatást, a megrendelő által jelzett különleges körülményeket és az átadott külső dokumentumokat. A megrendelő megnevezése – például „természetes gyémánt”, „kezeletlen zafír” vagy „kolumbiai smaragd” – vizsgálandó állítás, és nem tekinthető a CEIG által előzetesen elfogadott ténynek.

A tárgyhoz rendelt belső azonosító a vizsgálati folyamat során összekapcsolja az átvételi adatokat, a fényképeket, a mérési eredményeket és a riportot. Több kő, kőcsomag vagy többköves ékszer esetén külön rögzíteni kell, hogy minden darab, csak a hozzáférhető darabok, meghatározott kőcsoport vagy mintavétellel kiválasztott rész került-e vizsgálatra.

A vizsgálat megkezdése előtt tisztázni kell, hogy a megrendelő anyagazonosítást, a természetes eredet igazolását, kezeltségvizsgálatot, 4C-minősítést, színeredet- vagy drágakő-eredetvizsgálatot, dokumentumegyezést, értékbecslést vagy ezek meghatározott kombinációját kéri. A riport terjedelmét a ténylegesen megrendelt és elvégezhető vizsgálati kör határozza meg.

Állapotfelvétel és fényképezés

A CEIG a vizsgálat előtt rögzítheti a tárgy általános állapotát, azonosító jegyeit, látható sérüléseit, csorbulásait, repedéseit, kopását, laza foglalatát, javításait és erős szennyeződését. Az állapotfelvétel védi a tárgy azonosságát és segíti a későbbi összehasonlítást; nem jelent restaurátori, ötvös- vagy tartóssági szakvéleményt.

A fényképezés elsődleges célja az azonosíthatóság és a vizsgálatkori állapot dokumentálása. A szolgáltatás jellegétől függően készülhet teljes tárgyfotó, felülnézeti vagy oldalnézeti kép, a foglalat részletét bemutató felvétel, mikroszkópos fotó vagy a mérési területet dokumentáló kép. A munkafotó nem feltétlenül kereskedelmi minőségű termékfotó, és nem minden riport tartalmazza az összes elkészült felvételt.

A fénykép nem helyettesíti a mérést, nem igazolja a tulajdonjogot, és önmagában nem alkalmas két hasonló kő teljes bizonyosságú elkülönítésére. Az azonosításban a fotó mellett a méretek, tömeg, csiszolási jegyek, zárványkép, felületi jellemzők és esetleges lézerfelirat együtt vehetők figyelembe.

Tisztítás, kőmozgatás és fizikai beavatkozás

A szennyeződés befolyásolhatja a színt, az átlátszóságot, a mikroszkópos képet, a fluoreszcenciát, a spektrumot és az automatikus screening eredményét. A CEIG ezért a vizsgálathoz szükséges mértékben kíméletes, roncsolásmentes tisztítást végezhet, ha az a tárgy állapota és anyaga alapján ésszerűen biztonságos.

Ismeretlen, repedt, töltött, ragasztott, bevonatos, porózus vagy hőre, vegyszerre, rezgésre érzékeny anyagnál a tisztítás korlátozható vagy mellőzhető. Laza foglalat, sérült karmos rögzítés vagy törésveszély esetén az ultrahangos, gőzös vagy más intenzív eljárás nem alkalmazható pusztán a vizsgálat érdekében. Ha a szükséges tisztítás biztonságosan nem végezhető el, a riportban a szennyeződésből eredő korlátozást fel kell tüntetni.

Kő kiszedése, foglalat bontása, ragasztás oldása, csiszolás, karcolás, savas próba vagy más fizikai, illetve roncsoló beavatkozás csak külön megrendelés és előzetes megállapodás alapján történhet. A jelen szabályzat szerinti alapvizsgálatok főszabály szerint roncsolásmentesek.

Külső riportok, lézerfeliratok és az egyezés kérdése

A bemutatott GIA-, IGI-, HRD- vagy más laboratóriumi riport adatbázisban való létezése önmagában nem bizonyítja, hogy a dokumentum a bemutatott kőhöz tartozik. Ugyanígy a kő rundisztján olvasható riportszám vagy márkanév sem elegendő önmagában, mert a felirat sérülhet, részben olvasható lehet, tévesen kapcsolható egy dokumentumhoz vagy jogosulatlanul is elhelyezhető.

Egyezésvizsgálatkor a CEIG a hozzáférhető adatok körében összevetheti a dokumentum számát és ellenőrizhető adatbázis-bejegyzését, a kő formáját, méreteit, tömegét, arányait, csiszolási jegyeit, fluoreszcenciáját, feliratait, zárványait és egyedi felületi jellemzőit. Az egyezés erőssége attól függ, hogy hány független azonosító tulajdonság vizsgálható megbízhatóan.

A Unity Riport célja ennek az összetartozásnak a dokumentált elemzése. Nem jelenti automatikusan a külső laboratórium valamennyi minősítési adatának újbóli meghatározását, és nem változtatja a CEIG-t a külső riport kibocsátójává.

A vizsgálat korlátozása vagy visszautasítása

A CEIG megtagadhatja, felfüggesztheti vagy szűkítheti a vizsgálatot, ha a tárgy állapota nem teszi lehetővé a biztonságos kezelést, az azonosság nem biztosítható, a szükséges vizsgálati felület nem hozzáférhető, a megrendelés célja megtévesztő vagy jogellenes felhasználásra utal, illetve a kért kijelentés a rendelkezésre álló módszerekkel nem vállalható.

A vizsgálat akkor is korlátozható, ha a megrendelő nem engedi a szükséges tisztítást vagy kőmozgatást, a tárgyat a vizsgálat lezárása előtt visszakéri, a méréshez szükséges külső laboratóriumi vizsgálatot nem rendeli meg, vagy a tárgy állapota a vizsgálat közben megváltozik. Ilyen esetben a CEIG csak a ténylegesen elvégzett vizsgálatokat és azok korlátait dokumentálhatja.

4Vizsgálati folyamat és alkalmazott módszerek

A folyamat felépítése

A vizsgálat rendszerint az átvételi adatok és a tárgyazonosság ellenőrzésével, állapotfelvétellel és szükség szerinti tisztítással kezdődik. Ezt követi az anyag és a természetes eredet ellenőrzése, majd a szakmai kérdéshez igazodó optikai, mikroszkópos, ultraibolya, lumineszcencia- vagy spektroszkópiai vizsgálat. A 4C-minősítés csak akkor folytatható, ha a tárgy természetes gyémántként azonosítható és megfelelően vizsgálható.

A sorrend szakmai okból módosulhat. Egy sérülékeny ékszernél az állapotvizsgálat elsőbbséget élvezhet a tisztítással szemben; egy ismeretlen színes kőnél az anyagazonosítás megelőzi a kezeltség vagy földrajzi eredet vizsgálatát; egy REFER screening eredmény pedig további ellenőrzést tesz szükségessé a minősítés folytatása előtt.

Nem minden riport tartalmaz minden lehetséges mérési adatot, és a CEIG nem köteles ugyanazt a műszert alkalmazni minden tárgyon. Az alkalmazott módszert a szükséges bizonyosság, a minta mérete és színe, a foglalás, az átlátszóság, a felületi állapot, a mérési pontok elérhetősége és a módszer érvényes alkalmazási tartománya alapján választja ki.

Gemmológiai alapvizsgálatok

Az alapvizsgálat részét képezheti a tömeg és a méretek meghatározása, a forma és a csiszolási stílus leírása, a szín, átlátszóság és fényesség megfigyelése, valamint az anyagra jellemző optikai vagy fizikai tulajdonságok ellenőrzése. Szükség szerint alkalmazható hővezetési, elektromos vezetési, fénytörési, reflexiós, polarizációs vagy más roncsolásmentes vizsgálat.

E módszerek egy része előszűrő jellegű. A hővezetés például gyorsan elkülöníthet számos gyémántutánzatot, de a moissanit és bizonyos összetett tárgyak miatt nem tekinthető minden esetben végleges gyémántazonosításnak. A fénytörés vagy reflexió mérhetőségét a csiszolás, a foglalat és a felület állapota korlátozhatja. A CEIG a mért adatot csak az adott módszer pontosságának megfelelő részletességgel közli.

Mikroszkópos vizsgálat

A mikroszkópia a gemmológiai vizsgálat egyik alapvető módszere. Segítségével megfigyelhetők a belső zárványok, növekedési struktúrák, törések, ikresedési jelenségek, felületi jellemzők, csiszolási nyomok, sérülések, természetes felületrészek, extra vagy hiányzó fazetták, lézerfeliratok, valamint egyes kezelések és javítások jelei.

Gyémántnál a mikroszkópia információt adhat a tisztasági fokozathoz, a természetes földtani eredethez és a kezeltséghez. Megfigyelhető lehet például növekedési szektor, grafitos tű, felhő, toll, kristály, ikresedési fátyol, fémes jellegű zárvány, lézerfúrt csatorna vagy repedéskitöltésre utaló villanási effektus. Az eredet megállapítása nem alapulhat kizárólag egyetlen mikroszkópos jelen.

A tisztaságot 10-szeres nagyítási feltételek szerint kell minősíteni. Nagyobb nagyítás használható a jellemző természetének tisztázására, fotózásra vagy kezelési nyom keresésére, de a nagyobb nagyításon látható, 10-szeresen nem értékelhető részlet nem ronthatja automatikusan a tisztasági fokozatot.

Ultraibolya, fluoreszcencia és foszforeszcencia

A fluoreszcencia olyan látható fénykibocsátás, amely a gerjesztő sugárzás fennállása alatt figyelhető meg. A foszforeszcencia vagy utófénylés a gerjesztés megszűnése után is folytatódó fénykibocsátás. A különböző hullámhosszú ultraibolya gerjesztés mellett megfigyelt szín, intenzitás, eloszlás, növekedési mintázat és lecsengés információt adhat az anyagról, a kristálynövekedésről és egyes kezelésekről.

A természetes eredet ellenőrzésében a lumineszcencia színe, eloszlása, növekedési mintázata és lecsengése együtt értékelendő; nincs minden mintára érvényes egyszerű színszabály. Természetes gyémánt is mutathat foszforeszcenciát vagy szokatlan reakciót. A szűrőrendszer által megjelenített kék, piros vagy más színű kép ezért kizárólag az adott készülék teljes eredménysorában értelmezhető.

A gyémánt fluoreszcenciáját külön leíró jellemzőként kell kezelni. Nem része a 4C-nek, nem bizonyít kezelést, és önmagában nem igazolja a természetes eredetet. A CEIG hosszúhullámú UV alatt az intenzitást None, Faint, Medium, Strong vagy Very Strong kategóriával, szükség esetén a kibocsátott szín megjelölésével közölheti.

Spektroszkópiai vizsgálatok

Az UV–Vis–NIR abszorpciós vizsgálat a kő által elnyelt fény hullámhossz szerinti eloszlását elemzi. A spektrumban megjelenő sávok és vonalak kapcsolatban állhatnak színokozó elemekkel, töltésátviteli folyamatokkal, kristályhibákkal, sugárzási centrumokkal és egyes kezelésekkel. A módszer különösen fontos lehet színes gyémántok, smaragdok és más színes drágakövek színének, kezeltségének vagy eredetére utaló jellemzőinek vizsgálatában.

A fotolumineszcencia- és más lumineszcencia-spektroszkópiai módszerek nagy érzékenységgel mutathatnak ki kristályhibákhoz és szennyező atomokhoz kapcsolódó optikai centrumokat. Ezek segíthetik a természetes földtani eredet ellenőrzését, a kizáró jellemzők felismerését és egyes színkezelések vizsgálatát. Az eredmény függhet a gerjesztési hullámhossztól, a mérési hőmérséklettől, a kő színétől, méretétől és a mérhető felület elérhetőségétől.

A spektrum értelmezése nem egyszerű csúcsazonosítás. A jelenlévő, hiányzó vagy egymáshoz viszonyított intenzitású jeleket a mikroszkópos képpel, a fluoreszcenciával, a minta típusával és a lehetséges alternatív magyarázatokkal együtt kell értékelni. Ha az adott kérdéshez szükséges mérési tartomány vagy referenciaadat nem áll rendelkezésre, a CEIG nem adhat a mérésnél nagyobb bizonyosságú következtetést.

A GIA iD100 és más screening eredmények értelmezése

A GIA iD100 lumineszcencia-alapú, automatikus eredményt adó screening eszköz, amely meghatározott alkalmazási tartományban foglalatlan és foglalt gyémántok vizsgálatára használható. A gyártó a standard alkalmazási körben legalább 0,9 mm átmérőjű köveket jelöl meg; a tényleges vizsgálhatóságot ugyanakkor a foglalat, a szín, a felület, a mérőfej hozzáférése és a minta elhelyezése is befolyásolja. A műszer megfelelő környezeti ellenőrzés és érvényes működési feltételek mellett PASS vagy REFER eredményt ad.

A PASS eredmény azt jelzi, hogy a vizsgált minta a készülék által keresett, természetes gyémántra jellemző lumineszcenciaprofilt mutatja az adott mérési módban. A REFER azt jelzi, hogy ez a profil nem volt igazolható, ezért a természetes eredet további vizsgálat nélkül nem állapítható meg. A REFER nem végleges kizáró megállapítás, hanem további vizsgálatot kiváltó szűrőeredmény; nem nevez meg konkrét anyagot vagy előállítási módot, és nem értelmezhető százalékos valószínűségként.

Természetes gyémánt is kaphat REFER eredményt, például gyenge vagy szokatlan lumineszcenciaprofil, kedvezőtlen mintaelhelyezés, szennyeződés vagy más vizsgálati körülmény miatt. Ismételt REFER, PASS/REFER ellentmondás vagy a tárgy egyéb jellemzőivel nem összeegyeztethető eredmény esetén a CEIG ellenőrzi a mintát és a mérési körülményeket, megismétli a vizsgálatot, majd más módszert vagy külső laboratóriumi elemzést alkalmazhat.

A korábbi ASSURE vagy más műszervizsgálatokban közölt pontossági, visszautalási és téves eredményarányok egy meghatározott mintakészlet, kezelő, szoftververzió és tesztkörnyezet teljesítményét írják le. Ezekből nem számítható ki egy konkrét kő természetes vagy nem természetes eredetének százalékos valószínűsége. Különösen téves lenne a PASS pontossági arányát a REFER eredmény „hamissági esélyeként” értelmezni.

A CEIG több hullámhosszú UV- és lumineszcencia-képalkotó screening rendszert – többek között Yehuda Sherlock Holmes készüléket – alkalmazhat apró kövek, foglalt kövek vagy kőcsoportok előszűrésére. A vizsgálat során a készülék teljes képsorát, így a lumineszcencia-, utófénylési és hosszúhullámú UV-képet, továbbá a szoftveres jelölést együtt kell értékelni. Figyelembe kell venni a minta helyzetét, a tükröződést, a szomszédos erősen világító kövek „flashlight” hatását és a téves visszautalás lehetőségét. A használt készülék- és szoftververziót a belső munkalapon rögzíteni kell; kétes eredménynél a követ el kell különíteni és más módszerrel ellenőrizni.

A screening eredménye nem zárja ki automatikusan a szín- vagy tisztaságjavító kezelést. Ha a megrendelés kezeletlenségre, színeredetre vagy konkrét kezelési eljárásra is kiterjed, ahhoz külön vizsgálati program szükséges.

5A gyémánt természetes eredete és kezeltsége

A vizsgálat három elkülönülő kérdése

A gyémántvizsgálat három, egymásra épülő kérdést különít el. Először azt kell megállapítani, hogy a tárgy anyaga megfelel-e a vizsgált kategóriának, vagy utánzat, kompozit, bevonatos, illetve más mesterséges termék. Másodszor azt kell ellenőrizni, hogy a kő természetes földtani eredete igazolható-e. Harmadik, ettől független kérdés, hogy a természetes gyémántot a bányászat után kezelték-e.

A természetes földtani eredet megállapítása nem jelent automatikus kezeletlenséget. A szín, a tisztaság vagy a felület utólagos beavatkozással módosítható, ezért a kezeltség vizsgálata külön megrendelési és vizsgálati kör.

Anyagazonosítás és utánzatok

Az anyagazonosítás során a CEIG a természetes gyémántot elkülöníti a megjelenésében hasonló anyagoktól és mesterséges termékektől. Gyakori utánzat a köbös cirkónia és a moissanit, de előfordulhat üveg, színtelen zafír, szintetikus spinell, természetes cirkon, kompozit vagy bevonatos anyag is. Az azonosításhoz a hővezetés, elektromos vezetés, optikai tulajdonságok, kettőstörés, reflexió, mikroszkópos kép és szükség szerint spektroszkópiai adat együtt használható.

Az utánzat pontos megnevezése csak akkor közölhető, ha annak anyaga felelősen meghatározható. Ha a rendelkezésre álló vizsgálat csak annyit támaszt alá, hogy a tárgy nem gyémánt, de az anyag fajtája nem dönthető el, a riportnak ezt a szűkebb eredményt kell közölnie.

A természetes földtani eredet igazolása

A természetes gyémánt földtani folyamatban létrejött kristály. Természetes eredetét nem a kereskedelmi megnevezés vagy az átadó nyilatkozata, hanem a megfigyelhető gemmológiai és műszeres bizonyítékok összessége támasztja alá.

A CEIG a természetes eredet vizsgálatakor az anyag fizikai és optikai viselkedését, a zárvány- és növekedési képet, a feszültségi és lumineszcencia-mintázatot, valamint a rendelkezésre álló spektroszkópiai eredményeket értékeli. A módszerek köre a kő méretétől, színétől, csiszolásától, foglalásától és hozzáférhetőségétől függ.

Ha a természetes eredet nem igazolható kellő bizonyossággal, a CEIG természetes gyémántra vonatkozó minősítést vagy riportot nem ad ki. Az eredmény ilyenkor „további vizsgálat szükséges”, „természetes eredet nem igazolható” vagy – ha a bizonyíték egyértelmű – kizáró megállapítás lehet. A CEIG a kizárt mesterséges termék további minősítését nem végzi.

Szín- és tisztaságjavító kezelések

A gyémánt színe módosítható többek között HPHT eljárással, besugárzással és azt követő hőkezeléssel, felületi bevonattal vagy több eljárás kombinációjával. A tisztaság megjelenése javítható lézerfúrással, repedéskitöltéssel, speciális fúrási vagy maratási eljárással, illetve a felületi sérülések újracsiszolásával. A kezelés kimutathatósága függ annak típusától, intenzitásától, a gyémánt típusától, méretétől, színétől, csiszolásától és a hozzáférhető mérési felülettől.

A lézerfúrás, a repedéskitöltés és egyes bevonatok mikroszkóppal felismerhetők lehetnek. A HPHT színmódosítás, a besugárzás és hőkezelés megállapításához rendszerint lumineszcencia- vagy abszorpciós adatok és azok gemmológiai összefüggése szükséges. Egy természetes eredetre utaló screening eredmény nem zárja ki e kezeléseket.

A riport a bizonyíték erejétől függően megnevezheti a kimutatott kezelést, közölheti, hogy kezelésre utaló jel figyelhető meg, jelezheti a kezelés gyanúját, vagy rögzítheti, hogy a vizsgálat korlátai miatt a kezeltség nem határozható meg. A „kezeletlen” megfogalmazás csak olyan vizsgálati körben használható, amely az adott kőtípusnál és kezelési kérdésnél ezt kellően alátámasztja.

A szín eredetének külön vizsgálata

Színes gyémántnál a természetes földtani eredet és a természetes színeredet két külön megállapítás. Egy természetes gyémánt színe utólagos kezeléssel létrehozható vagy módosítható, ezért a természetes eredet igazolása önmagában nem bizonyítja a természetes színeredetet.

A színeredet vizsgálata az adott színcsoporthoz kapcsolódó optikai centrumok, abszorpciós és lumineszcencia-jellemzők, színeloszlás, növekedési mintázat és kezelési nyomok értékelésén alapul. A rózsaszín, lila, sárga, narancs, kék, zöld és barna színek eltérő mechanizmusokkal jöhetnek létre, ezért nem azonos vizsgálati séma alkalmazandó minden színre.

A zöld és bizonyos kék gyémántok, a kombinált színek, az erősen kezelt vagy különösen nagy értékű minták színeredete kiemelten összetett kérdés lehet. Ha a CEIG módszerei és referenciaadatai nem adnak kellő bizonyosságot, a riport nem állíthat természetes színeredetet; helyette korlátozott megállapítás vagy nemzetközi laboratóriumi vizsgálat javaslata szükséges.

6A színtelen és közel színtelen gyémántok 4C-minősítése

A minősítés feltételei és terjedelme

A 4C a gyémánt tömegét (carat weight), színét (color), tisztaságát (clarity) és csiszolását (cut) leíró, nemzetközileg alkalmazott rendszer. A négy jellemző együtt összehasonlítható leírást ad a kőről, de nem azonos annak piaci értékével. Az értéket a 4C mellett a forma, a méretarány, a fluoreszcencia, a ritkaság, a dokumentáltság, a kereslet, a likviditás és az aktuális piaci környezet is befolyásolhatja.

A teljes 4C-minősítés legnagyobb pontossággal tiszta, foglalatlan, polírozott gyémánton végezhető. A foglalat elrejtheti a pavilont, a rundiszt egy részét vagy a zárványokat, módosíthatja az észlelt színt, és megakadályozhatja a közvetlen tömegmérést. Erősen szennyezett, sérült, részben takart vagy különösen kis méretű kövön a CEIG tartományos, becsült vagy korlátozott adatot közölhet.

A CEIG a D–Z tartományba tartozó természetes gyémántok leírásánál nemzetközileg ismert kategóriákat és fogalmakat használ, de saját riportot ad ki. A CEIG-riport nem tekinthető más laboratórium riportjával azonosnak, és az azonos elnevezés nem garantálja, hogy különböző laboratóriumok minden határesetben azonos fokozatot állapítanak meg.

Az ISO 24016 szerinti hivatkozás csak a szabvány saját alkalmazási körében értelmezhető. A CEIG ennél kisebb, foglalt vagy más módon korlátozottan vizsgálható kövekről is adhat leírást, de ez a kiterjesztés a CEIG saját módszere; nem jelent ISO-megfelelőségi vagy -akkreditációs állítást. A riportnak minden ilyen esetben jeleznie kell, hogy mely adatok mért, becsült vagy nem meghatározható adatok.

Karáttömeg és méretadatok

A karát a gyémántok és drágakövek tömegegysége; egy karát 0,2 gramm. Foglalatlan kőnél a tömeget megfelelő pontosságú digitális mérlegen kell meghatározni, lehetőség szerint tiszta és száraz állapotban. A belső mérési adat a riporton megjelenő értéknél több tizedesjegyet is tartalmazhat, hogy az ellenőrizhetőség és a következetes kerekítés biztosított legyen.

A riport a karáttömeget két tizedesjeggyel közli. A CEIG a gyémántszakmában alkalmazott, lefelé csonkoló jellegű szabályt követi: a század karát csak akkor emelkedik, ha a harmadik tizedesjegy 9. Így a 0,124, 0,125 és 0,128 ct érték 0,12 ct-ként, a 0,129 ct pedig 0,13 ct-ként jelenik meg. Ez nem általános matematikai kerekítés. A belső mérési eredményt a CEIG nagyobb pontossággal őrizheti meg.

A méretek közlése a csiszolási formához igazodik. Kerek köveknél rendszerint a legkisebb és legnagyobb átmérő, valamint a teljes mélység; hosszúkás vagy szögletes formáknál a hosszúság, szélesség és mélység szerepel. A mérési pontosságot a kő mérete, a rundiszt egyenetlensége, a csiszolási forma, a hozzáférés és a mérőeszköz felbontása befolyásolja.

Foglalt kőnél a karáttömeg rendszerint nem mérhető közvetlenül. Ilyenkor a becslés a hozzáférhető hossz-, szélesség- és mélységadatokból, a csiszolási formához tartozó térfogati összefüggésből, valamint a rundiszt, a pavilon, a kidomborodás, a kalett és az esetleges rejtett részek korrekciójából készülhet. Kerek formánál az átlagos átmérő négyzete és a mélység, fancy formánál a hosszúság, szélesség és mélység szorzata képezi a becslés alapját, amelyhez formafüggő korrekciós tényező társul. A riportban a becsült tömeget minden esetben egyértelműen meg kell különböztetni a mérttől.

Kőcsoportnál a teljes tömeg, az egyedi tömegek, az átlagos tömeg és a mérettartomány eltérő adat. A riportnak pontosan meg kell neveznie, melyik értéket közli. A teljes tételsúlyból számított átlag nem bizonyítja, hogy minden darab azonos tömegű vagy méretű.

Szín – Color

A színtelen és közel színtelen gyémántok színét a CEIG a D–Z rendszer logikája szerint értékeli. A D a legkisebb észlelhető színmélységet, a Z a jól érzékelhető világos sárga, barna vagy szürke árnyalatot jelöli. A skála egyes betűfokozatai szűk megjelenési tartományokat jelentenek; a fokozatok határa nem fizikai törés, hanem folytonos színérzet kategóriákra osztása.

A színértékelés szabályozott megvilágításban, semleges környezetben, megfelelően tisztított kövön és – ha a forma lehetővé teszi – kontrollált megfigyelési helyzetben történik. A követ ismert színű összehasonlító mintákhoz lehet viszonyítani. A megfigyelésnél figyelembe kell venni a kő méretét, alakját, fluoreszcenciáját, a környezet UV-tartalmát és a csiszolásból származó fényvisszaverést.

A színfokozatok tágabb értelmezési csoportjai: D–F színtelen, G–J közel színtelen, K–M enyhe árnyalatú, N–R nagyon világos színű, S–Z világos színű tartomány. A CEIG-riport az adott szolgáltatástól és vizsgálhatóságtól függően közölhet egyedi betűfokozatot, két fokozatot átfogó tartományt vagy szélesebb kereskedelmi csoportot. A riporton alkalmazott rendszernek egyértelműnek kell lennie; a csoportos megjelölés nem értelmezhető automatikusan egyetlen betűfokozatként.

Foglalt kőnél a fém színe, a foglalat alja, a környező kövek és a hozzáférhető nézet jelentősen módosíthatja a színérzetet. Sárga arany foglalat melegebb, fehér fém vagy tükröző felület hidegebb összbenyomást kelthet. Ilyen esetben a CEIG „becsült szín”, tartomány vagy korlátozott színadat megjelölést használ.

Több kő vagy kőcsomag esetén egyetlen átlagos színérték elfedheti a szélső darabokat. A CEIG ezért lehetőség szerint színtartományt, domináns csoportot és az érdemi eltérést közli. Ha csak mintavétel történt, a színmegállapítás kizárólag a vizsgált mintára vonatkozik.

Tisztaság – Clarity

A tisztasági fokozat a gyémánt belső zárványainak és külső felületi jellemzőinek 10-szeres nagyítás mellett megfigyelhető hatásán alapul. Az értékelés öt alapvető tényezőt vesz figyelembe: a jellemzők méretét, számát, helyzetét, természetét, valamint színét vagy optikai reliefjét. A minősítés nem pusztán zárványszámlálás; ugyanaz a zárvány a tábla alatt, nagy kontraszttal erősebben befolyásolhatja a fokozatot, mint a rundiszt közelében, nehezen észlelhető helyzetben.

Gyakori belső jellemző a kristály, tű, pontszerű zárvány, felhő, toll, ikresedési fátyol, belső növekedési vonal vagy hasadás. Külső jellemző lehet a karcolás, kopás, gödör, naturál, extra fazetta, csorbulás vagy polírozási nyom. A zárvány típusa az anyagazonosításban és a tartóssági kockázat megítélésében is szerepet játszhat.

A CEIG a következő tisztasági fokozatokat alkalmazza: FL, IF, VVS1, VVS2, VS1, VS2, SI1, SI2, I1, I2 és I3. Az SI3 kategóriát a CEIG nem használja. A fokozatok szakmai értelme a következő:

FL – Flawless: képzett vizsgáló 10-szeres nagyítás mellett sem belső zárványt, sem külső felületi jellemzőt nem észlel. Rendkívül ritka fokozat, amely csak tiszta, foglalatlan, sérülésmentesen és teljes körűen vizsgálható kövön adható.
IF – Internally Flawless: 10-szeres nagyítás mellett belső zárvány nem látható, de kisebb külső felületi jellemző előfordulhat. A felületi tulajdonság természetét el kell különíteni a belső zárványtól és a későbbi kopástól.
VVS1–VVS2: a zárványok képzett vizsgáló számára is nagyon nehezen észlelhetők 10-szeres nagyítás mellett. A VVS1 és VVS2 közötti különbséget a jellemző láthatósága, helyzete és jelentősége adja.
VS1–VS2: kisebb zárványok 10-szeres nagyítással észlelhetők, de általában nem uralják a kő megjelenését. A besorolásnál a központi helyzetű vagy nagy kontrasztú jellemző nagyobb súlyt kaphat.
SI1–SI2: a zárványok 10-szeres nagyítás mellett könnyen vagy nagyon könnyen észlelhetők. Szabad szemmel való láthatóság előfordulhat, de nem minden SI-fokozatú kőben azonos. Az „eye-clean” kereskedelmi kifejezés nem önálló CEIG-tisztasági fokozat.
I1–I3: a zárványok nyilvánvalók lehetnek, és a fokozattól függően befolyásolhatják az átlátszóságot, a fényteljesítményt vagy a tartósságot. Repedés, nagy toll, csorbulásveszély vagy szerkezeti gyengeség esetén a CEIG külön állapot- vagy tartóssági megjegyzést tehet.

Foglalt, sérült, erősen szennyezett vagy nehezen hozzáférhető kövön az FL–VVS tartomány felelős megállapítása rendszerint nem lehetséges. Ilyen esetben a CEIG tartományt, felső korlátot vagy becsült tisztaságot közölhet. A foglalat által takart zárvány hiánya nem bizonyítható, ezért a riportnak jeleznie kell a vizsgálat korlátját.

Kontrollminősítés és határesetek

Az FL és IF tisztaság, az Excellent összesített csiszolás, valamint a kategóriahatárhoz közeli vagy nagy értékű eredmény kiadását dokumentált kontrollvizsgálatnak kell megelőznie. A kontroll az első értékeléstől elkülönített, megismételt megfigyelés, szükség szerint második képzett vizsgáló bevonása, a referenciaanyag újbóli ellenőrzése vagy műszeres mérés megismétlése lehet. A kontroll módját a tárgy és a vitás tulajdonság határozza meg.

Ha az első és a kontrollértékelés eltér, a végleges fokozatot nem automatikusan a kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb eredmény alapján kell kiválasztani. Újra kell vizsgálni a különbség okát, a kő tisztaságát és helyzetét, a megvilágítást, a referenciát, a mérési adatot és a kategóriahatár közelségét. A kiadott eredménynek a dokumentált bizonyítékok összességét kell követnie; fennmaradó korlát esetén tartományos vagy korlátozott adat adható.

Csiszolás – Cut

A csiszolás minősége azt írja le, hogyan alakították ki a gyémánt arányait, fazettaszerkezetét és felületeit, és ezek miként hatnak a fényvisszaadásra, a vizuális méretre és a tartósságra. A CEIG összesített csiszolási fokozatot legalább 3 mm átmérőjű, standard kerek briliáns csiszolású, foglalatlan, D–Z tartományú gyémántra ad. Foglalt, fancy vagy történeti csiszolású kőnél az értékelhető részjellemzők külön közölhetők, de a riport nem alkalmazza rájuk automatikusan a kerek briliáns összesített fokozatát.

Az értékelés nem egyetlen arányszám alapján készül. Figyelembe vehető a fényesség, a tűz, a szcintilláció, a világos és sötét mintázat, a tömeg és látható méret aránya, a tartósság, a tábla és teljes mélység, a korona és pavilon viszonya, a rundiszt, a kalett, valamint a polírozás és szimmetria. Két azonos tábla- vagy mélységszázalékú kő eltérő eredményt kaphat, ha más a korona–pavilon kombinációja vagy a vizuális teljesítménye.

A CEIG a kerek briliáns csiszolás összesített minőségét Excellent, Very Good, Good, Fair és Poor kategóriában írja le. A döntés egymásra épülő vizsgálata a következőkre terjed ki:

1. Alkalmazhatóság: ellenőrizhető-e a forma, a foglalatlanság, a méret, a D–Z színtartomány és valamennyi szükséges arányadat. 2. Arányrendszer és kialakítás: a tábla, teljes mélység, korona, pavilon, rundiszt, kalett, átmérőeltérés és a látható méret egymáshoz való viszonya. 3. Felülnézeti fénymegjelenés: a fényesség, tűz, szcintilláció, mintázat, kihalás és észlelhető fényszivárgás. 4. Kivitelezés: a polírozás, szimmetria és a fazettaszerkezet pontossága. 5. Tartósság és tömeghatékonyság: különösen a szélsőségesen vékony rundiszt, a védtelen csúcs, a kedvezőtlen mélység és a karáttömeghez képest indokolatlanul kicsi felülnézeti méret.

Az összesített fokozat nem a részjellemzők egyszerű számtani átlaga. A döntést a teljes aránykombináció és a megfigyelt vizuális teljesítmény adja, miközben egy súlyos hiba felső korlátot állíthat a végeredménynek.

Excellent: a fényvisszaadás, az arányok, a vizuális megjelenés, a tömegarány, a tartósság, a polírozás és a szimmetria kiegyensúlyozott; nincs olyan jelentős eltérés, amely az összhatást érdemben gyengítené.
Very Good: a kő fényteljesítménye erős, de egy vagy több arány-, kivitelezési vagy vizuális jellemző kisebb eltérést mutat az Excellent szinthez képest. A különbség nem feltétlenül feltűnő szabad szemmel.
Good: a csiszolás elfogadható, de az arányok, a fényvesztés, a vizuális mintázat vagy a kivitelezés már észlelhető kompromisszumot okoz.
Fair: több jelentős aránytalanság, gyengébb fényteljesítmény, látható kivitelezési hiba, kedvezőtlen tömegeloszlás vagy tartóssági kockázat áll fenn.
Poor: a súlyos fényvesztés, aránytalanság, kivitelezési hiba, kedvezőtlen vizuális megjelenés vagy tartóssági probléma a csiszolás minőségét lényegesen rontja.

Az Excellent összesített fokozat feltétele legalább Very Good polírozás és szimmetria; Good polírozás vagy szimmetria mellett az összesített fokozat legfeljebb Very Good lehet. Fair részfokozat az összesített eredményt legfeljebb Fair, Poor részfokozat legfeljebb Poor szintre korlátozza. Súlyos tartóssági kockázat, egyértelműen kedvezőtlen fényszivárgás vagy a karáttömeghez képest kirívóan rossz látható méret szintén korlátozhatja a végeredményt. Az egyes aránykombinációk részletes határait a CEIG belső döntési táblája tartalmazza; a nyilvános szabály célja a döntési sorrend és a korlátozó elvek átlátható közlése.

Arányok, tábla, mélység, rundiszt és kalett

A tábla méretét rendszerint az átlagos átmérő százalékában fejezik ki. Kerek briliánsoknál az 52–62% körüli tartomány előzetes tájékozódási tartományként használható, de nem önálló Excellent-követelmény. A tartományon belüli adat önmagában nem biztosít magas fokozatot, a tartományon kívüli adat pedig önmagában nem dönti el a végeredményt. A tábla hatását a korona magasságával, a korona- és pavilonszöggel, valamint a teljes vizuális teljesítménnyel együtt kell értékelni.

A teljes mélység a tábla és a kalett közötti méret, az átlagos átmérő százalékában kifejezve. Kerek briliánsoknál az 58–63% körüli tartomány előzetes tájékozódási tartomány, nem önálló minősítési határ. Túl sekély kialakításnál fényszivárgás, üveges megjelenés vagy tartóssági kockázat; túl mély kialakításnál kisebb felülnézeti méret, sötét középrész vagy rejtett tömeg jelentkezhet. A következmény súlyát a korona–pavilon kombináció és a tényleges felülnézeti megjelenés alapján kell megítélni.

A rundiszt a korona és a pavilon találkozási zónája. A túl vékony rundiszt növelheti a csorbulás kockázatát, különösen hegyes formák vagy sérülékeny foglalás esetén. A túl vastag rundiszt a tömeg egy részét a felülnézetből kevésbé hasznos helyen tarthatja, és a kő a karáttömegéhez képest kisebbnek látszhat. A rundiszt lehet csiszolatlan, polírozott vagy fazettált; egyenetlenségét és szélső értékeit külön is meg lehet jegyezni.

A kalett a pavilon csúcsán kialakított apró fazetta vagy annak hiánya. A modern briliánsoknál jellemző a None vagy Very Small megjelölés. Közepes vagy nagy kalett felülnézetben látható középponti nyílást okozhat, ugyanakkor régi európai vagy történeti csiszolásoknál a nagyobb kalett a stílus része lehet. Régi csiszolást nem szabad kizárólag modern arányideál alapján hibásnak minősíteni.

Szimmetria és polírozás

A szimmetria azt értékeli, milyen pontosan találkoznak és igazodnak egymáshoz a fazetták, mennyire központos a tábla és a kalett, egyenletes-e a körvonal és a rundiszt, továbbá található-e extra, hiányzó vagy torzult fazetta. Vizsgálható a fazetta-csatlakozások eltolódása, a tábla torzulása, a pavilon vagy korona csavarodása, a nem központos kalett, a jelentős naturál és a kerek forma eltérése.

A polírozás a fazettafelületek kivitelezését és állapotát írja le. Figyelembe vehető a polírozási vonal, karcolás, gödör, kopás, égési jel, durva rundiszt, apró bevágás, csorbulás, sérült kalett és más felületi hiba. Különbséget kell tenni a csiszoláskor keletkezett kivitelezési jel, a későbbi viselési sérülés és a tisztasági fokozatot érintő természetes felületi jellemző között.

A szimmetria és polírozás az Excellent, Very Good, Good, Fair és Poor skálán külön adatként szerepelhet. Az Excellent a 10-szeres nagyítás mellett elhanyagolható vagy nem észlelhető eltérést, a Very Good kisebb, a Good több vagy könnyebben észlelhető, a Fair jelentős, a Poor pedig nyilvánvaló és többszörös problémát jelöl. A kategória a jellemzők súlyát és összhatását írja le, nem pusztán azok darabszámát.

Fluoreszcencia mint riportadat

A fluoreszcencia nem a gyémánt minőségi 4C-fokozata, hanem kiegészítő azonosító és megjelenést befolyásoló jellemző. A CEIG hosszúhullámú UV-gerjesztés alatt a reakció erősségét None, Faint, Medium, Strong vagy Very Strong kategóriában közli. Medium, Strong vagy Very Strong intenzitásnál a kibocsátott szín – leggyakrabban kék, de esetenként sárga, narancs, fehér, zöld vagy más – is megnevezhető.

A kék fluoreszcencia egyes sárgás árnyalatú gyémántokat UV-tartalmú fényben színtelenebbnek mutathat, de a laboratóriumi színfokozatot szabályozott környezetben kell meghatározni. Az erős fluoreszcencia önmagában nem teszi a követ ködössé vagy olajossá; a csökkent átlátszóság ritka, és külön megfigyelendő tulajdonság. A fluoreszcencia piaci megítélése nem azonos a gemmológiai leírásával.

Fancy formák, régi csiszolások és határesetek

Ovális, csepp, marquise, párna, radiant, smaragd, asscher, princess, szív, moval és más fancy formák esetében nincs minden formára azonos, általánosan elfogadott összesített cut grade. A CEIG ezért a körvonalat, hossz–szélesség arányt, szimmetriát, polírozást, mélységet, táblaarányt, vizuális méretet, ablakosságot, kihalást, bow-tie hatást, csúcsok védelmét és az általános fényteljesítményt külön értékelheti.

Régi európai, old mine, rose cut és más történeti csiszolásoknál a nagyobb kalett, kisebb tábla, magasabb korona vagy eltérő szimmetria a kor és a csiszolási stílus sajátossága lehet. A CEIG a tárgyat a saját csiszolási családjának összefüggésében írja le, és kerüli, hogy egy történeti stílust pusztán modern kerek briliáns arányok alapján minősítsen.

A szín-, tisztaság- és csiszolási skálák folytonos tulajdonságokat választanak el kategóriahatárokkal. Határértékhez közeli gyémántnál különböző időpontban, más megfigyelővel vagy más laboratóriumban egy fokozatnyi eltérés előfordulhat anélkül, hogy ez önmagában szakmai hibát bizonyítana. A felülvizsgálatnak ezért a konkrét tárgyat, a vizsgálati körülményeket és a kategóriahatár közelségét együtt kell értékelnie.

7Színes gyémántok vizsgálata és Genesis-értékelése

A szín leírásának rendszere

A D–Z rendszer hatókörén kívül eső természetes színű gyémántoknál a szín a legfontosabb minőségi jellemzők egyike. A színleírás az árnyalatot (hue), a világosság–sötétség helyzetét (tone) és a telítettséget vagy színerősséget (saturation) együtt veszi figyelembe. A három tényező nem választható el teljesen egymástól: azonos árnyalat eltérő tónussal és telítettséggel más intenzitási kategóriába kerülhet.

A domináns szín mellett módosító vagy másodlagos árnyalat is megnevezhető. A megnevezés sorrendje azt jelzi, melyik szín a meghatározó. A gyenge másodlagos hatás és az erősebb színkombináció eltérő nyelvi formában jelenhet meg; a riportnak következetesen kell közölnie, hogy a név vizuális színleírás, nem pedig a színeredet magyarázata.

Az intenzitási skála a színcsoporttól és a megjelenéstől függően Faint, Very Light, Light, Fancy Light, Fancy, Fancy Intense, Fancy Vivid, Fancy Deep vagy Fancy Dark kategóriát tartalmazhat. Sárga és barna gyémántnál a Fancy színtartomány Fancy Light fokozattal kezdődik; az ennél enyhébb sárga vagy barna megjelenés a D–Z rendszerben írható le. A Fancy Deep és Fancy Dark nem egyszerűen a Fancy Vivid feletti „jobb” fokozat: a nagyobb sötétség és a telítettség más vizuális karaktert jelent. A színminőség nem értékelhető pusztán a kategória elnevezéséből.

Megfigyelési feltételek és színeloszlás

A színes gyémánt színét szabályozott, semleges megfigyelési környezetben, meghatározott nézetből kell értékelni. A foglalat színe, a háttér, a környező kövek, a fluoreszcencia, a megvilágítás UV-tartalma, a kő forgatása és a csiszolás jelentősen módosíthatja az összbenyomást. A riport laboratóriumi színleírása ezért eltérhet attól, ahogyan a gyémánt ékszerben, napfényben vagy mesterséges megvilágításban látszik.

A szín nemcsak erősségében, hanem lefedettségében és eloszlásában is értékelhető. Egyenletes, a teljes felülnézeti képet kitöltő szín más vizuális hatást adhat, mint a zónás, foltos, a középpontban vagy a széleken koncentrálódó szín. A csiszolás a színt összegyűjtheti, felerősítheti vagy kedvezőtlenül eloszthatja; emiatt a színes gyémántnál a „make” és a színmegjelenés kapcsolata különösen fontos.

Az alaptónus vagy undertone meleg, hűvös vagy semleges irányt adhat az összhatásnak. Ez nem minden esetben önálló laboratóriumi színfokozat, hanem a vizuális karaktert és esetenként a piaci megítélést befolyásoló leíró tényező.

Színeredet és kezeltség

A színeredetre vonatkozó megállapítás lehet természetes, kezelt vagy a rendelkezésre álló módszerekkel nem meghatározható. A CEIG a színeloszlást, a mikroszkópos képet, a fluoreszcenciát, a foszforeszcenciát, valamint az UV–Vis–NIR és lumineszcencia-adatokat együtt értékeli.

A sárga és narancs színekhez nitrogénnel kapcsolatos centrumok, a kék színhez többek között bór vagy sugárzási jelenségek, a zöld színhez természetes vagy mesterséges sugárzás, a rózsaszín és barna színekhez pedig szerkezeti deformáció és más kristályhibák kapcsolódhatnak. E mechanizmusok átfedhetnek, és kezelés után részben természeteshez hasonló jelek maradhatnak. A színeredet ezért nem állapítható meg megbízhatóan pusztán a látható színből.

A CEIG csak akkor közöl végleges színeredetet, ha az adott színcsoport, kőtípus és mérési helyzet a rendelkezésre álló módszerekkel megfelelően vizsgálható. Különösen összetett, rendkívül ritka, nagy értékű vagy vitás színes gyémántnál a nemzetközi laboratóriumi kontroll indokolt lehet akkor is, ha a CEIG előzetes eredménye egy irányba mutat.

A CEIG jelenlegi vizsgálati köre színcsoportonként

A színeredet megállapíthatósága színcsoportonként eltér. A CEIG rózsaszín és lila gyémántoknál – megfelelő minőségű mérési adatok esetén – végleges szakmai állásfoglalást adhat. Sárga gyémántoknál a vizsgálat elvégezhető, de nem minden kő spektrális képe tesz lehetővé végleges következtetést. Narancssárga gyémántoknál a CEIG korlátozott, előzetes szakmai értékelést adhat.

Zöld és kék gyémántok színeredetéről a CEIG jelenleg nem ad végleges állásfoglalást. Más, összetett vagy módosító színeket tartalmazó kő vizsgálhatóságáról egyedi előzetes szakmai döntés szükséges. Ha a kő kívül esik a vállalható körön, a CEIG korlátozott eredményt közölhet, vagy nemzetközi laboratóriumi vizsgálatot javasolhat. Ez a korlátozás a színeredetre vonatkozik; az anyagazonosítás, a természetes földtani eredet ellenőrzése és más megrendelt adatok külön értékelhetők.

A Genesis Riport értékelési kerete

A Genesis Riport kizárólag olyan színes gyémántról készülhet, amelynek természetes földtani eredetét és természetes színeredetét a CEIG vizsgálata vagy megfelelő külső laboratóriumi dokumentum és tárgyegyezés kellően alátámasztja. Kezelt vagy nem meghatározható színeredet mellett végleges Genesis ritkasági, vizuális és értékbesorolás nem adható. A riport a gemmológiai alapadatokon túl három egymást kiegészítő, de külön értelmezendő nézőpontot mutat be: ritkaság, vizuális megjelenés és értéktényezők.

Mindhárom értékelés meghatározott részfaktorokhoz és ponthatárokhoz kötött CEIG-rendszer. A pontszám a kategóriák következetes kialakítását szolgálja, de nem laboratóriumok közötti univerzális mérőszám. A Genesis-eredmény nem helyettesíti a színfokozatot, a 4C-adatokat, a kezeltségi megállapítást vagy – ha összegszerű érték szükséges – a külön értékbecslést.

Ritkasági értékelés

A ritkasági értékelés azt fejezi ki, hogy a természetes színes gyémántok dokumentált populációján belül mennyire szokatlan a vizsgált kő tulajdonságainak együttes előfordulása. Elsődleges tényező a domináns és módosító szín, a dokumentált bányászati háttér, a természetes színeredet és a méret; támogató tényező a forma és a tisztaság vizuális hatása. A besorolás a tényezők együttes értékelése, nem egyetlen tulajdonság automatikus következménye.

A „bányászati háttér” kizárólag megbízhatóan dokumentált, a tárgyhoz kapcsolható forrásadatként vehető figyelembe. A CEIG a polírozott gyémánt bányászati helyét nem határozza meg. Ismeretlen, önbevalláson alapuló vagy nem ellenőrizhető származási állítás nem válik a CEIG által igazolt eredetté; ilyenkor a faktor „Worldwide”, „Not specified” vagy más, forrássemleges megjelölést kaphat.

A méretet a hasonló színű és intenzitású kövek érdemi összehasonlítási csoportjában kell értelmezni; a riport Smaller than Average, About Average, Larger than Average, Much Larger vagy Exceptionally Large leírást alkalmazhat. A forma támogató értékelése Rare, Standard vagy Reduced Preference lehet, és egyszerre veszi figyelembe a dokumentált előfordulást és a vizsgált szín piaci összefüggését. A tisztaság Genesis-besorolása Not Eye Clean, Semi Eye Clean vagy Eye Clean, amely a felülnézeti megjelenést írja le; nem helyettesíti a 10-szeres nagyításon megállapított 4C-tisztasági fokozatot.

A Genesis ritkasági skálája és ponthatárai:

  • 0–6 pont: Very Common – nagyon gyakori;
  • 7–12 pont: Common – gyakori;
  • 13–18 pont: Occasional – alkalmanként előforduló;
  • 19–23 pont: Rare – ritka;
  • 24–28 pont: Very Rare – nagyon ritka;
  • 29–33 pont: Ultra Rare – rendkívül ritka;
  • 34–38 pont: Exceptionally Rare – kivételesen ritka.

Ha a riport számszerű előfordulási becslést is közöl, annak tartalmaznia kell a viszonyítási populációt és a számításba vett tulajdonságokat. Az ilyen adat modellalapú várható gyakoriság, nem a létező kövek pontos darabszáma és nem statisztikai garancia. Ha megfelelő populációs adat hiányában a karáttömeg vagy tisztaság nem szerepel a numerikus prevalenciabecslésben, ezt a riportban külön jelezni kell, akkor is, ha e tényezők a szöveges ritkasági értékelésben jelentősek.

Vizuális értékelés

A vizuális értékelés azt mutatja be, hogyan hatnak együtt a szín és a csiszolás látható tulajdonságai felülnézetben. Hat tényezőt egyesít: a szín intenzitását, a szín lefedettségét, a szín eloszlását, a csiszolási kialakítást, az undertone hatását és a fluoreszcencia megjelenésre gyakorolt hatását. A tényezők nem helyettesítik egymást: az erős intenzitás mellett is lehet egyenetlen eloszlás vagy gyenge kialakítás, és a gyengébb intenzitást részben ellensúlyozhatja az egyenletes, nagy lefedettség.

A részértékelések nyelvezete a következő:

  • színintenzitás: a jelentésben alkalmazott fancy színskála megfelelő kategóriája;
  • színlefedettség: Limited, Moderate, Balanced, Superior vagy Exceptional, a domináns szín felülnézeti jelenléte alapján;
  • színeloszlás: Even vagy Uneven, a domináns szín egyenletessége alapján;
  • undertone: a család Warm, Cool vagy Neutral; a látható hatás Modified, No Undertone vagy Enhanced;
  • fluoreszcenciahatás: Detracting, Neutral vagy Enhancing; ez nem azonos a fluoreszcencia intenzitási adatával;
  • make, vagyis a színt megjelenítő csiszolási kialakítás: Weak, Good vagy Very Good & Excellent.

A színlefedettség és a színeloszlás két külön kérdés. A lefedettség azt írja le, a felülnézeti kép mekkora részén látható a domináns szín; az eloszlás azt, hogy ez a szín mennyire egyenletes. Az undertone családja leíró adat és önmagában nem minőségi ítélet; csak a domináns színre gyakorolt hatás vesz részt az összesített vizuális értékelésben. A fluoreszcencia is a tényleges vizuális hatása szerint kerül a Genesis-rendszerbe: jelenléte önmagában nem pozitív vagy negatív.

A Genesis vizuális skálája és ponthatárai:

  • 1–6 pont: Very Weak – nagyon gyenge;
  • 7–11 pont: Weak – gyenge;
  • 12–17 pont: Standard – átlagos;
  • 18–23 pont: Good – jó;
  • 24–29 pont: Very Good – nagyon jó;
  • 30–34 pont: Superior – kiemelkedő;
  • 35–40 pont: Superior Plus – kivételesen kiemelkedő.

Értéktényezők értékelése és szintézis

A Genesis értékelése nem pénzösszeget állapít meg, hanem azt mutatja be, hogyan járul hozzá a kő ritkasága, vizuális megjelenése és piaci helyzete a jelentőségéhez. Elsődleges tényező a ritkasági eredmény, a vizuális eredmény, a hasonló kövek piaci elérhetősége és a piaci kereslet; támogató tényező a független laboratóriumi dokumentáció háttere és az, hogy a kő önálló darab vagy igazoltan összeillő pár része.

A részfaktorok lehetséges megjelölése: piaci elérhetőség esetén Common, Limited vagy Scarce; piaci kereslet esetén Modest, Notable vagy Strong; laboratóriumi háttérnél None, International vagy GIA; párállapotnál Single Stone vagy Matched Pair. A piaci tényezőket a riport kiállításának időpontjában rendelkezésre álló, dokumentált kínálati, kereskedelmi és szakmai információk alapján kell értelmezni. Az aukciós eredmény önmagában nem általános árlista, a laboratóriumi háttér pedig nem írja felül a CEIG saját vizsgálati eredményét.

A Genesis értéktényező-skálája és ponthatárai:

  • 8–12 pont: Minimal – minimális;
  • 13–17 pont: Limited – korlátozott;
  • 18–21 pont: Moderate – mérsékelt;
  • 22–25 pont: Elevated – emelt;
  • 26–29 pont: High – magas;
  • 30–33 pont: Very High – nagyon magas;
  • 34–37 pont: Premium – prémium.

A riport végén az I–VII. szintű szintézis a ritkasági, vizuális és értéktényező-eredményt egységes szakmai összefüggésben mutatja be. Ez összegző értelmezés, nem új 4C-fokozat és nem pénzbeli érték. A részpontokat, kategóriákat és korlátozásokat a szintézis mellett is meg kell őrizni; az összegző szint önmagában nem idézhető úgy, mintha a teljes Genesis-eredményt helyettesítené.

A faktorok részpontozását és súlyozását a CEIG ellenőrzött Genesis-módszertana tartalmazza. A riportnak az alkalmazott módszertani változatot vagy annak dátumát visszakereshetően rögzítenie kell. Ha a ponthatár, a faktor vagy a súlyozás később megváltozik, a korábbi riportot az annak kiállításakor hatályos változat szerint kell értelmezni; az új módszer nem írja át automatikusan a korábbi eredményt.

8Drágakövek vizsgálata

Anyag-, fajta- és eredetazonosítás

A drágakővizsgálat első lépése az anyag, majd – ahol szakmailag értelmezhető – a fajta meghatározása. A CEIG vizsgálja, hogy a minta természetes ásvány, laboratóriumban előállított anyag, utánzat, kompozit, rekonstruált vagy más mesterséges termék-e. Az azonosítás a megfigyelhető gemmológiai tulajdonságok, a mikroszkópos jellemzők és szükség szerint spektroszkópiai eredmények együttes értékelésén alapul.

A természetes és mesterséges eredet elkülönítése nem minden anyagnál ugyanazzal a módszerrel történik. A szintetikus korund, spinell, smaragd vagy kvarc növekedési jegyei, zárványai és spektrális jellemzői eltérőek lehetnek. A kereskedelmi fantázianév, a szín vagy a megrendelő által közölt lelőhely önmagában nem elegendő az anyag vagy fajta megállapításához.

Kezelések és azok közlése

Színes drágaköveknél gyakori lehet a hőkezelés, festés, diffúziós kezelés, felületi bevonat, repedés- vagy üregkitöltés, üvegfeltöltés, olajozás, gyantával történő impregnálás, besugárzás és más szín- vagy tisztaságjavító eljárás. A kezelés jelentősége anyagonként eltér: egyes eljárások széles körben elfogadottak és tartósak, mások különleges ápolást igényelnek, instabilak vagy a kő értékét jelentősen befolyásolják.

A CEIG a kimutatható kezelést lehetőség szerint megnevezi. Ha csak kezelésre utaló jelek figyelhetők meg, de a módszer pontos típusa nem határozható meg, a riport ennek megfelelően feltételes megfogalmazást használ. A „kezelésre utaló jel nem volt megfigyelhető” kijelentés kizárólag az alkalmazott módszerek és azok érzékenysége mellett értelmezhető.

Foglalat, kis méret, erős szín, alacsony átlátszóság, felületi szennyeződés vagy a mérési felület hiánya korlátozhatja a kezeltségvizsgálatot. Egy korlátozott eredményt nem szabad „kezeletlen” állítássá rövidíteni.

Földrajzi eredet

Egy drágakő földrajzi eredetének meghatározása összehasonlító szakmai vélemény. Nem közvetlen bányabizonyítvány és nem dokumentált eredetlánc, hanem a zárványok, növekedési jellemzők, kémiai vagy spektroszkópiai adatok, valamint ismert eredetű referenciaanyagok alapján megállapított legvalószínűbb eredetcsoport.

Földrajzi eredet csak olyan kőtípusnál és lelőhelycsoportnál közölhető, amelyhez megfelelő referenciaadat, kellően elkülönítő tulajdonság és a konkrét minta vizsgálatához szükséges hozzáférés áll rendelkezésre. Különböző lelőhelyek anyagai átfedhetnek, ugyanazon lelőhelyen belül pedig jelentős változatosság lehet. Emiatt az eredmény lehet egy konkrét ország vagy régió, több lehetséges eredet, tágabb eredetcsoport vagy „nem meghatározható”.

A földrajzi eredet véleményjellegét a riport nyelvezetének tükröznie kell. Az olyan megfogalmazás, mint „az eredmények összhangban állnak … eredettel” nem azonos teljes bizonyosságú bányászati származási garanciával.

A CEIG nyilvánosan vállalt földrajzi eredetvizsgálati szolgáltatása jelenleg elsősorban smaragdokra terjed ki. Más drágakőnél eredetmegállapítás csak előzetes kompetencia- és vizsgálhatósági döntés alapján vállalható; ennek hiányában a CEIG anyag- és kezeltségvizsgálatot végezhet, illetve külső laboratóriumot javasolhat.

Smaragdok sajátos vizsgálata

Smaragdoknál a CEIG vizsgálhatja a természetes vagy szintetikus eredetet, a mikroszkópos zárványképet, a növekedési jellemzőket, a tisztaságjavító anyag jelenlétét, és megfelelő vizsgálati program esetén egyes földrajzi eredetre utaló tulajdonságokat. A mikroszkópos kép mellett az UV–Vis–NIR-spektrum és más optikai adatok segíthetik az értékelést.

A smaragd repedéseit gyakran olajjal, gyantával vagy más anyaggal töltik ki. A kitöltés jelenléte, típusa és mennyisége eltérő bizonyossággal állapítható meg; a riport a megfigyelhető hatás és a vizsgálat terjedelme szerint közölhet csekély, közepes vagy jelentős tisztaságjavítást, illetve feltételes megállapítást. E kategória a repedéskitöltés megfigyelhető mértékét és hatását írja le, nem a smaragd általános tisztasági fokozata. A töltött smaragd tisztítása és javítása fokozott óvatosságot igényel.

A szín önmagában nem bizonyít kolumbiai, zambiai, brazil, etióp, afganisztáni vagy más eredetet. Az eredetcsoportok között lehetnek mikroszkópos és spektrális átfedések; a tanzániai és egyes zambiai smaragdok elkülönítése különösen korlátozott lehet. A végleges megfogalmazásnak ezért a bizonyítékok tényleges erejét kell tükröznie.

Minőségi leírás és értékbefolyásoló tényezők

A színes drágakövek nem minősíthetők automatikusan a gyémántok 4C-skálájával. A szín, átlátszóság, zárványkép, csiszolás, méret, tartósság, ritkaság és kezelés jelentősége fajonként eltér. Ugyanaz a zárványtípus az egyik anyagnál elfogadott természetes jellemző, egy másiknál komoly tartóssági vagy esztétikai hátrány lehet.

A CEIG ezért az adott kőre értelmezhető, megfigyelésen alapuló leírást használ. Leírható a szín domináns és másodlagos jellege, telítettsége, tónusa és egyenletessége; az átlátszóság és zárványkép; a csiszolási forma, arány, ablakosság és kihalás; a felületi állapot; valamint a kezelés vagy földrajzi eredet értékelése. Univerzális „AAA” vagy hasonló kereskedelmi kategória csak akkor alkalmazható, ha annak tartalma a riportban egyértelműen meghatározott; ellenkező esetben kerülendő.

9Ékszerek, foglalt kövek és kőcsoportok

Foglalt kövek vizsgálati korlátai

A foglalat eltakarhatja a kő pavilonját, rundisztját, kalettjét vagy más vizsgálati felületét. Befolyásolhatja a színt, korlátozhatja a méretmérést, elrejthet zárványt, sérülést, bevonatot, töltést vagy feliratot, és megnehezítheti a műszeres mérőfej megfelelő elhelyezését. A foglalt kő vizsgálati eredménye ezért nem minden esetben azonos bizonyosságú a foglalatlan kőével.

A tömeg foglalt kőnél rendszerint becslés. A szín és tisztaság tartományban vagy becsült kategóriaként adható meg. A teljes csiszolási fokozat sok esetben nem állapítható meg, mert a pavilon, a teljes mélység vagy a rundiszt nem mérhető. A riportnak minden olyan esetben jeleznie kell a foglalásból eredő korlátozást, amikor az az adat pontosságát érdemben befolyásolja.

A CEIG nem köteles a követ a foglalatból kiszedni. Ha a megrendelő nagyobb bizonyosságú szín-, tisztaság-, tömeg-, kezeltség- vagy eredetmegállapítást kíván, a kő biztonságos kiszedése és külön vizsgálata lehet szükséges. Ennek kockázata és végrehajtása külön megállapodás tárgya.

Többköves ékszerek

Többköves ékszernél előre meg kell határozni a vizsgálat terjedelmét. A CEIG vizsgálhat minden hozzáférhető követ, egy meghatározott központi követ és a környező kőcsoportot, vagy mintavétellel kiválasztott darabokat. A riportnak pontosan meg kell neveznie, mely kövekre vonatkozik a megállapítás.

Az eredmény nem terjeszthető ki automatikusan olyan kőre, amely nem volt hozzáférhető vagy nem került vizsgálatra. Ha az ékszer természetes gyémánt mellett kizárt terméket, utánzatot vagy eltérően kezelt követ is tartalmaz, az eltérő csoportokat lehetőség szerint külön kell azonosítani. A kizárt termék nem kap gyémántminősítést. Ha az egyedi hozzárendelés a foglalás vagy a darabszám miatt nem lehetséges, a bizonytalanságot egyértelműen közölni kell.

Az ékszer teljes tömege, a látható fémjel, a foglalat típusa, a kövek elrendezése és az észlelhető állapot kiegészítő adatként szerepelhet. A fémjel szemrevételezése nem azonos a nemesfémtartalom műszeres meghatározásával. A CEIG ékszerállapot-megfigyelése nem helyettesít ötvös-, restaurátori vagy statikai szakvéleményt.

Apró gyémántok és kőcsomagok

Apró gyémántoknál és kőcsomagoknál a teljes körű darabonkénti screening és a mintavételes vizsgálat eltérő bizonyító erejű. Teljes körű vizsgálat esetén minden műszeresen hozzáférhető darabot külön kell szűrni, és a nem vizsgálható, kieső vagy további elemzést igénylő darabokat el kell különíteni. A teljes körű screening sem jelenti automatikusan minden kő teljes 4C- és kezeltségvizsgálatát.

Mintavételes vizsgálatnál az eredmény kizárólag a ténylegesen kiválasztott és vizsgált mintára vonatkozik. Nem bizonyítja a teljes csomag homogenitását, és nem zárja ki, hogy a nem vizsgált darabok között más anyag, kizárt termék vagy eltérő minőség található. A riportnak közölnie kell a teljes darabszámot vagy becsült darabszámot, a vizsgált mennyiséget, a kiválasztás módját, a mérettartományt és a nem vizsgálható darabokat, amennyiben ezek relevánsak.

Kőcsomag szín- és tisztasági leírásánál tartomány, domináns kategória és eloszlás használható. Egyetlen átlagérték csak akkor közölhető önmagában, ha a tétel homogenitását a vizsgálat megfelelően alátámasztja. A szélső vagy lényegesen eltérő darabokat külön kell jelezni.

Sérülések és tartóssági kockázatok

A CEIG a vizsgálat során észlelt csorbulást, nyitott repedést, törött kalettet, erősen elvékonyodott rundisztot, laza követ vagy más nyilvánvaló kockázatot dokumentálhatja. Az ilyen megfigyelés elsődlegesen a tárgy biztonságos kezelése és a riport értelmezése szempontjából fontos.

A sérülés befolyásolhatja a tisztasági és polírozási megítélést, a tömeget, a későbbi javíthatóságot és az értéket. A CEIG azonban nem garantálja, hogy minden szerkezeti kockázat felismerhető roncsolásmentes gemmológiai vizsgálattal. Laza foglalat vagy törésveszély esetén a labor a további vizsgálatot vagy tisztítást korlátozhatja.

10Eredmények, riportok és felülvizsgálat

Eredménykategóriák és bizonyossági nyelvezet

A CEIG megfogalmazása a rendelkezésre álló bizonyíték erejét követi. Egyértelmű eredmény akkor adható, ha az alkalmazott módszerek összhangban vannak, a tárgy megfelelően vizsgálható, és nincs olyan ismert korlát, amely a következtetést érdemben gyengíti.

Korlátozott eredmény esetén a fő megállapítás közölhető, de egy vagy több tulajdonság csak becsült, tartományos vagy feltételes. „További vizsgálat szükséges” eredmény akkor indokolt, ha a screening, a mikroszkópos kép vagy más mérés nem döntő. „Nem meghatározható” eredmény akkor helyes, ha a felelős állásfoglaláshoz nincs elegendő adat, vagy a lehetséges magyarázatok a rendelkezésre álló módszerekkel nem különíthetők el.

A „megállapítható”, „az eredmények alátámasztják”, „összhangban áll”, „valószínűsíthető”, „kezelésre utaló jel látható”, „további vizsgálat szükséges” és „nem állapítható meg” kifejezések eltérő bizonyossági szintet jelölnek. A riport szövegét nem szabad úgy rövidíteni vagy idézni, hogy a korlátozó mondat eltűnjön, vagy a feltételes következtetés bizonyossá váljon.

Ha az eredmények ellentmondanak egymásnak, a CEIG nem közölhet kategorikus eredet- vagy kezeltségmegállapítást pusztán egy kedvező mérés alapján. Ismételt vizsgálat, más módszer, korlátozott riport vagy külső laboratóriumi kontroll alkalmazható. Nagy értékű, vitás vagy tudományosan összetett mintánál a megbízhatóság elsőbbséget élvez a gyors eredménnyel szemben.

A CEIG-riportok kötelező tartalma

A riportnak a szolgáltatás terjedelméhez igazodva azonosítania kell a vizsgálati tárgyat, a dokumentum sorszámát és kiállítási dátumát. Tartalmaznia kell a lényeges mért vagy becsült adatokat, a fő szakmai megállapításokat és minden olyan korlátozást, amely az eredmény értelmezését érdemben befolyásolja. A részletes riport tartalmazhat tárgyfotót, zárványképet, módszertani összefoglalót, spektrumot, vizsgálati képet, értékbecslést vagy mellékletet.

A mért és becsült adatokat egyértelműen el kell különíteni. A „0,80 ct” és a „becsült 0,80 ct” nem azonos bizonyító erejű. Ugyanígy meg kell különböztetni a teljes körű és a mintavételes vizsgálatot, az anyagazonosítást és a természetes földtani eredet ellenőrzését, valamint a természetes eredetet és a kezeletlenséget.

A riport csak egészében értelmezhető. A fő eredmény, a módszertani korlát, a becsült adatok és a záradék együtt alkotják a szakmai véleményt.

Riporttípusok

Essential Riport: rövid alapriport, amely a vizsgált gyémánt legfontosabb azonosító, mérési és 4C-adatait rögzíti. Természetes gyémántra vonatkozó pozitív megállapítással csak akkor adható ki, ha az eredetiségvizsgálat ezt alátámasztja. A rövid terjedelem nem jelenti a korlátozások elhagyását.
Insight Riport: részletes szakmai jelentés gyémántról, drágakőről vagy ékszerről. Tartalmazza a vizsgált tárgy fényképét, a tárgyra értelmezhető részletes gemmológiai adatokat és a riporthoz tartozó írásos értékbecslést. A megrendelt és elvégezhető vizsgálati kör szerint 4C-minősítést, kezeltségi megállapítást, alkalmazott módszereket és spektroszkópiai adatokat is tartalmazhat.
Genesis Riport: természetes színű gyémánt részletes, jellemzően digitális bemutatása. A gemmológiai alapadatokon túl a jelen szabályzat szerinti hétfokú ritkasági, vizuális és értéktényező-skálát, a részfaktorokat, a szintézist, tárgyfotót és módszertani magyarázatot tartalmazza. A Genesis értékbesorolása nem összegszerű értékbecslés.
Unity Riport: a bemutatott kő vagy ékszer és egy meglévő laboratóriumi dokumentum összetartozásának elemzése. A riport az ellenőrizhető egyezéseket, eltéréseket és korlátokat, továbbá tárgyfotót és írásos értékbecslést tartalmaz. Nem minősíti újra automatikusan a külső labor minden adatát, és nem válik a külső dokumentum helyettesítőjévé.
Veritas Riport: egyedi kérdésre, vitás helyzetre, korábbi dokumentumok és szakvélemények összevetésére vagy összetett vizsgálatra készülő, részletes szakvélemény. Tárgyfotót, az ügyhöz tartozó értékbecslést, a vizsgálati programot, az alkalmazott módszereket, a bizonyítékok értékelését és a következtetéseket tartalmazza. Lehet későbbi szakmai, biztosítási vagy jogi eljárásban felhasználható dokumentáció, de bizonyító erejét mindig az adott eljárásban eljáró szerv értékeli.

Hitelesség, biztonsági elemek és ellenőrizhetőség

A CEIG-riport egyedi sorszámot tartalmaz. A nyomtatott eredeti riportok a riporttípushoz igazodó kilenc biztonsági elemből álló védelmi rendszert alkalmaznak; ezek körébe tartozhat QR- vagy vonalkód, mikrotext, hologram, dombornyomás, UV-jelölés, speciális grafikai elem, egyedi CEIG-betűkészlet, aranyszínű biztonsági nyomtatás és más ellenőrző elem. A digitális riport ellenőrzését a dokumentumazonosító, a fájl változatlansága és – ahol elérhető – az online vagy közvetlen CEIG-ellenőrzés szolgálja.

A biztonsági elem jelenléte önmagában nem igazolja, hogy a dokumentum tartalma változatlan vagy a bemutatott tárgyhoz tartozik. Elektronikus vagy nyomtatott másolat akkor tekinthető hitelesnek, ha tartalma, sorszáma, állapota és ellenőrizhető adatai egyeznek a CEIG nyilvántartásával. Kétség esetén a CEIG közvetlen megkeresése vagy új egyezésvizsgálat szükséges.

A riportnak nincs automatikus lejárati ideje, de kizárólag a vizsgálat időpontjában fennálló állapotot dokumentálja. Új foglalás, kiszedés, sérülés, újracsiszolás, polírozás, kezelés, javítás, feliratváltozás vagy más, azonosíthatóságot érintő változás után új vizsgálat válhat szükségessé.

Értékbecslés

Értékbecslés csak akkor része a dokumentumnak, ha azt a megrendelés és a riporttípus tartalmazza. Az érték a vizsgálati adatok, a tárgy állapota, kezeltsége, dokumentáltsága, ritkasága, összehasonlítható piaci információk, kereslet, likviditás és értékesítési környezet alapján, meghatározott értéknapon készül.

A riportnak meg kell neveznie az alkalmazott értékfogalmat, például becsült bruttó kiskereskedelmi értéket, másodpiaci értéket vagy pótlási értéket. Különböző értékfogalmak ugyanarra a tárgyra eltérő összeget eredményezhetnek. Az értékbecslés nem vételi ajánlat, nem garantált eladási ár, nem automatikus biztosítási összeg, nem zálogérték és nem befektetési hozamígéret.

Az érték időben változhat. Devizaárfolyam, nemzetközi árlista, aukciós eredmény, márka, divat, kínálat, kereslet és a kő újraminősítése módosíthatja. A gemmológiai riport értékösszeg nélkül is teljes szakmai dokumentum lehet.

Más laboratóriumok eredménye és a fokozati eltérés

Különböző laboratóriumok eltérő műszereket, referenciaanyagokat, megfigyelési feltételeket, kategóriahatárokat és döntési gyakorlatot alkalmazhatnak. A határértékhez közeli szín- vagy tisztasági fokozat, a fancy forma vizuális értékelése, a komplex színeredet és a földrajzi eredet különösen olyan terület, ahol szakmailag lehetséges eltérés.

A korábbi vagy külső riportot mindig a konkrét tárggyal és annak vizsgálati állapotával kell összevetni. Az eltérés oka lehet kategóriahatár, eltérő foglalási állapot, tisztítás, sérülés, újracsiszolás, eltérő mérési pont, más technikai felszereltség vagy egyszerű adminisztratív hiba. Pusztán az eltérés ténye nem dönti el, melyik dokumentum hibás.

A CEIG nem módosíthatja más laboratórium riportját. Saját vizsgálati eredményt, egyezésvizsgálatot vagy összehasonlító szakvéleményt adhat ki, és szükség esetén javasolhatja a tárgy visszaküldését az eredeti kibocsátóhoz vagy egy további független laboratóriumhoz.

Nemzetközi laboratóriumi ügyintézés

A GIA, IGI, HRD vagy más külső laboratórium dokumentumát az adott laboratórium állítja ki. A CEIG előzetes vizsgálatot, dokumentációs tanácsadást, csomagolási, szállítási és adminisztratív koordinációt végezhet, de nem határozza meg a külső laboratórium eredményét, határidejét, díját vagy minősítési gyakorlatát. A CEIG saját riportja és a külső laboratórium dokumentuma egymástól egyértelműen elkülönül.

Javítás, kiegészítés és visszavonás

Elírás, tördelési vagy adminisztratív hiba javítható úgy, hogy az új változat azonosítható és a korábbihoz kapcsolható legyen. Ha a szakmai tartalmat új mérési adat, új vizsgálat vagy a tárgy állapotának változása érinti, a CEIG kiegészítő vagy módosított riportot adhat ki, illetve a korábbi dokumentumot visszavonhatja.

A felülírt vagy visszavont változat nem használható aktuális riportként. A módosítás nem törli a korábbi vizsgálat tényét, hanem átlátható verziókapcsolatot hoz létre. Ha a tárgy azonossága nem igazolható vagy a vizsgálati állapota jelentősen megváltozott, nem egyszerű javítás, hanem új vizsgálat szükséges.

Felülvizsgálat, reklamáció és panasz

A megrendelő kérheti a szakmai eredmény felülvizsgálatát. Ehhez lehetőség szerint ugyanazt a vizsgálati tárgyat, a teljes riportot és a kifogás alapjául szolgáló dokumentumokat kell bemutatni. A CEIG ellenőrzi az azonosságot, az eredeti adatokat, a vizsgálati körülményeket és a vitatott megállapítást, majd szükség szerint ismételt mérést, más módszert, javítást, kiegészítést vagy az eredmény indokolt változatlanul hagyását alkalmazza.

A felülvizsgálat célja nem a megrendelő által kívánt fokozat elérése, hanem annak ellenőrzése, hogy a következtetés a dokumentált adatokból és a jelen szabályzat elveiből következik-e. Ha a tárgy időközben megváltozott, megsérült, új foglalatba került, megtisztították, kezelték vagy nem azonosítható kellő bizonyossággal, a vizsgálat új megbízásnak minősülhet.

A szolgáltatással vagy dokumentummal kapcsolatos kifogást célszerű írásban, a riport számának, a vitatott résznek és a rendelkezésre álló bizonyítékoknak a megjelölésével benyújtani. A panaszkezelés részletes rendjét, határidejét, díjazását és jogorvoslati tájékoztatását a CEIG mindenkor hatályos Általános Szerződési Feltételei tartalmazzák.

Felhasználási korlátok, adatkezelés és szerzői jog

Minden eredmény kizárólag a ténylegesen vizsgált tárgyra, a megjelölt vizsgálati körre és a vizsgálat időpontjára vonatkozik. Nem terjeszthető ki hasonlónak látszó másik kőre, ugyanazon csomag nem vizsgált darabjaira vagy később megváltoztatott ékszerre. A CEIG nem garantálja, hogy harmadik személy azonos kereskedelmi, biztosítási, jogi vagy minősítési következtetésre jut.

Tilos a riport eredményét, fényképét, sorszámát, biztonsági elemét vagy korlátozó megjegyzését úgy megváltoztatni, részben közölni vagy más tárgyhoz kapcsolni, hogy az félrevezető legyen. A CEIG neve és logója nem használható olyan állítás igazolására, amelyet a riport nem tartalmaz. A riport formátuma, grafikája és szövege szerzői jogi védelem alatt állhat; a megrendelő a dokumentumot rendeltetésszerűen bemutathatja és továbbíthatja, de annak megtévesztő átalakítása nem megengedett.

A vizsgálathoz kapcsolódó személyes és tárgyadatokat a CEIG a szolgáltatás teljesítése, kapcsolattartás, számlázás, visszakereshetőség, minőségfejlesztés és jogi kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti. A részletes adatkezelési szabályokat a mindenkor hatályos Adatkezelési Tájékoztató tartalmazza; az adatvédelmi rendelkezések nem ismétlődnek teljes terjedelemben a minősítési szabályzatban.

Hatály, felülvizsgálat és szakmai hivatkozási alapok

A CEIG a szabályzatot a technológiai fejlődés, új ipari előállítási és kezelési eljárások, a szakmai nevezéktan, a laboratóriumi tapasztalatok, a szolgáltatási kör és a jogszabályi környezet változása alapján rendszeresen felülvizsgálja. Az új változat a közzétételétől alkalmazandó; korábbi vizsgálatot főszabály szerint a vizsgálat időpontjában hatályos módszerek és szabályok szerint kell értelmezni.

A jelen változat megalkotásakor hivatkozási alapként szolgáltak a CEIG korábbi Grading Standards dokumentumának szakmailag továbbra is alkalmazható részei, továbbá a CIBJO Blue Books, az ISO 24016 szabvány nyilvánosan hozzáférhető leírása, valamint a GIA gyémántminősítési, színesgyémánt-, drágakő- és iD100-tájékoztatói. E hivatkozás szakmai igazodást jelent, nem szervezeti kapcsolatot, akkreditációt vagy más laboratórium szabályzatának teljes átvételét.

Szakmai források:

  • CIBJO – The Blue Books: https://cibjo.org/the-blue-books/
  • ISO 24016:2020 – Grading polished diamonds: https://www.iso.org/standard/79795.html
  • GIA – Diamond Quality Factors: https://www.gia.edu/diamond-quality-factor
  • GIA – D-to-Z Color: https://www.gia.edu/gia-about/4cs-color
  • GIA – Diamond Clarity: https://www.gia.edu/gia-about/4cs-clarity
  • GIA – Carat Weight and Rounding: https://www.gia.edu/FAQ/gia-faq-analysis-grading-diamond-carat-weight-rounded
  • GIA – GIA iD100: https://discover.gia.edu/id100
  • GIA – Fancy Color Diamond Guide: https://www.gia.edu/fancy-color-diamond/buyers-guide
  • GIA – Colored Stone Reports and Services: https://www.gia.edu/gem-lab-service/colored-stone
  • GIA – Emerald Treatment Descriptions: https://www.gia.edu/FAQ/gia-faq-analysis-grading-treated-emerald-f1-f2-f3
  • GIA – Diamond Fluorescence: https://4cs.gia.edu/en-us/blog/diamond-fluorescence-good-bad/

A jelen szabályzat 4.02 változata 2026. augusztus 14-től hatályos.

KÖZÉP-EURÓPAI GEMMOLÓGIAI INTÉZET • CEIG.HU